Előzőleg ígértem, hogy bővebben írok arról, mit is kezdjünk azzal, ha negatív dolgokat találunk a helyzetünkben, az előttünk álló lehetőségekben, vagy akár saját magunkban.
Persze mondhatnám, hogy minden rosszban van valami jó, meg hogy kezeljük kihívásként ezeket a helyzeteket, de ez azért nem ennyire egyszerű, főleg, ha legszívesebben a sarokba bújva nyüszítenénk – olyan “jól” érezzük magunkat!
Remélem, te is tartasz valamilyen irányba az életeddel, valami célt szeretnél elérni! Akár így van, akár nem, egyáltalán nem meglepő, amikor időnként leterít egy negatív hullám és valóban padlóra küld. Ez nem azt jelenti, hogy depressziós vagy, esetleg alkalmatlan az általad vállalt feladatra! Leginkább tanulási folyamatként lehet tekinteni ezekre a helyzetekre, állapotokra. Mégis jelentősen különbözik ez a klasszikus tanulástól, amikor ahhoz, hogy megszerezz egy tudást – képesítést, pontosan tudod, hogy be kell iratkoznod egy bizonyos iskolába, ahol megpróbálnak valamit beletölteni az agyadba és ennek sikeréről vizsgák keretében kell tanúbizonyságot tenned. Amikor vizsgaidőszakban alig alszol, alig élsz, inkább csak vegetálsz testileg és lelkileg, hogy a szellemi kihívásnak megfelelj, akármilyen kellemetlen állapot is, pontosan tudod, miért történik. Te vállaltad ezt, amikor beiratkoztál az iskolába. Pontosan tudhattad, hogy ez fog történni.
Ám a mindennapi életünkben nem ennyire tiszták ezek a körülmények, nem látjuk a folyamat elejét és végét, sokkal kevésbé tudjuk, mi miért történik. Csak azt tudjuk, hogy ez, ami most van, nagyon nehéz és nagyon rossz. Esetenként kiúttalannak és megoldhatatlannak tűnik. Persze nem az, de adott pillanatban nem biztos, hogy ismerjük a megoldást. Mégis a túlélési ösztöneink arra vezetnek, hogy megkeressük azt! Éppen ez az a folyamat, ami a legtöbbet tanítja nekünk magunkról.
- Gondold csak végig, mit csináltál 5 évvel ezelőtt!
- Mi minden történt veled 5 év alatt?
- Mit tanultál meg magadról, a téged körülölelő világ törvényszerűségeiről ezen idő alatt?
- Bölcsebb vagy?
Egészen biztos, hogy bölcsebb lettél! Igaz? Ezért is arra buzdítanálak, ha nehéz helyzetben vagy, ha megoldhatatlannak tűnő feladat előtt állsz, ne arra fókuszálj, hogy miért is ver téged a sors, hanem próbálj meg úgy tekinteni a dologra, mint egy tanulás folyamatra, amiben aktívan részt kell venned!
Mostanában sokakkal beszélgettem erről a témáról és rengeteg kérdést kaptam. Persze a legtöbb a “Mondd meg szerinted mit csináljak?” volt, amire sajnos nem lehet és nem is szabad (szerintem) választ adni. Ha megkapod a kész receptet a megoldással, abból sajnos te nem fogsz valóban gazdagodni, fejlődni, csak megoldja a pillanatnyi helyzetedet. De vajon a következő nehéz helyzetet ki fogja megoldani? Te vagy valaki más?
Szerinted mi a jobb, halat kapni, vagy megtanulni halászni?
Szeretettel:
Emese
RSS hírcsatorna
Twitter
Facebook
